Ma volt szerencsém ellátogatni a Hangfoglalás-ra. Ez egy olyan "kiállítás"/"rendezvény", ahova a gyártók, valamint a boltok kivittek mindenféle extrábbnál extrább hangtechnikai eszközöket és hangszereket. Már csak nézni is gyönyörűség azt a rengeteg hangcsodát, de van ennél jobb is. Kb bármit lát az ember, ha ki akarja próbálni csak annyit kell tennie, hogy leemeli az álványról. Sok-sok szépséges gitárt volt szerencsém kipróbálni és mindezt teljesen ingyen. Az egyetlen dolog, ami nme tetszett az az volt, hogy a hátizsákomat nem vihettem be, a ruhatárban viszont leadott cucconként 200Ft-ot elkértek és még felelősséget sem vállaltak azért, hogy mikor visszamegyek ott fog várni mindenem. A dolog egyébként október 3-5-ig tart, tehát holnap este 8-ig lehet még menni. Lehet, hogy elnézek megint. komolyan felejthetetlen élmény az a rengeteg hangszer. A hangulat is jó. Megy mindenhol a zene, lehet nézegetni ifjú tehetségeket és láttam magyar "sztárokat" is a járókelők között, mint: Gankszta Zolit és Halász Ferencet. Szerintem érdemes kimenni a Syma csarnokba.

Ha valakit bővebben érdekel a dológ, ide másolom a Hangfoglaló magazin honlapjának a linkjét. Itt részletesen lehet olvasni a programról: http://hangfoglalasonline.hu/

Bocsi a reggeli nagyon kritikus bejegyzésemért, csak eléggé rosszul voltam. Most már kb 2 órája csak fekszem és Jóbarátok-at nézek. Kezdek jobban lenni. :)

Tegnap éjjel voltam moziban és megnéztem a The Forebidden Kingdom-ot. Az egyetlen pozitívum arról az estéről annyi, hogy ott voltak a haverjaim és a barátnőm is. Amúgy meg se a film, se a körülmények nem voltak valami jók: épp beteg vagyok és nem voltam alapjáraton se túl jól, viszont a film 22:30-kor kezdődött, szóval addig ébren kellett valahogy maradnom és a film majdnem fél egyig tartott. Maga a film nem volt túl nagy durranás, viszont ahhoz elég szórakozttó, hogy fél egyig ébren tartson a hőemelkedésemmel együtt. Voltak persze nagyon vicces jelenetek, pl a fehér hajú csaj haja amíg sétált, csak a fenekéig ért, de mikor dobálta a fejét és harcolt és elkapott mindenfélét a sörényével, az megnyúlt akár 3 méteresre is. A harcjelenetek rettentőem jól voltak megcsinálva, de ez várható volt, tekintve a főszereplőket. A sztori uncsi volt, de legalább a kivitelezésre odafigyeltek.
  Valószínűleg a készítők se gondolták, hogy világmegváltó film lesz, de legalább alkottak egy minőségi kis "egyszermegnézős"-et.

Hááát... Sajnos nem tudtam holnapig várni.. Az első versemet felteszem ma. Nem valami jó, de tök igazi érzelmek íratták velem... Ha már az igazi érzelmek által ihletett művekről van szó, idedobom az egyik saját számom linkjét. 3 perc alatt írtam és a videón már jócskán volt bennem pálinka.. Kicsit szerelmi bánaos voltam.. Haverok vették fel videóra, szal bocsi, ha végén beleböfög az egyik => ők is velem ittak szolidaritásból.


http://www.youtube.com/watch?v=aGue4YFjQtk

ez meg itt a versem:

Már nem kellek

    
Együtt vagyunk. Röpke gyönyör.
Holnap úgyis indulok.
Kikísérsz a vonatomhoz,
Elválunk, én meghalok.


Így lesz most már. Szeretlek.
Arcod fehér, porcelán.
Vörös ajkad mereven szól,
Hátra lépek tétován.


Megpördülök, Te csak nézel.
Megteszek, mit tudok:
Bajuszt és szakállt növesztek,
Hogy ne lásd, ahogy sírok.


Bólintasz. Felszállok.
Nem kapok búcsúcsókot.
S mikor már nem vagyok
Veszed észre: Nem kell az, ki itt hagyott.

Hádde-hádde!
Azt hiszem nem csak az a baj, hogy rossznak gondolom azt, amit írok, simán eccercsak elmegy a kedvem az írástól + manapság így miután megkezdődött az eggyetem, nem igazán van időm írni. A suliban ni nincs lehetőségem rá, itthon meg folyton a nyakamon ül egy ugyanolyan gyerek, mint én. Mivel egy és ugyanaz a szobánk, nem tudok egyedül maradni, hogy elmélkedhessek azon, mi kövesse az előző sort. Márpedig az írás - nálam legalábbis - tök magányos munka, mert ha elvonja valami a figyelmemet, már nem tudom, hogy a kari aki épp mondjuk levetődik egy ház tetejéről, a talpára esik, vagy egy tűzcsapba.
 Arról nem is beszélve, hogy olyan, de olyan sok ember szeret, hogy ha éppen itthon lennék és egyedül is lennék, akkor felhívnak, vagy elhívnak valahova. Úgy érzem ebben a felgyorsult 21st században írónak lenni nehezebb, mint azt az átlag "pornép" gondolná: komoly agymunka és nehéz megtalálni az opcionális kornyezetet. Holnap DE feldobok 1-2 irományt.

Nem soká elindulok a suliba. Szerencsére ma 10-kor lesz az első órám, ezért nem kellett hajnalok hajnalán kelnem. Valójában azért kezdtem el most írni, mert ma is sokat gondolkoztam. Ráadásul megint ezen: Szeretnék író lenni. Már évek óta minden vágyam az, hogy egyszer kiadjanak egy könyvet, amin az én nevem jelöli meg az írót. El is kezdtem már regényeket, írkáltam novellákat, meg verseket is, de azok nem lettek jók. A regényekkel is ez a helyzet. Egy idő után /úgy a 30-ik oldalnál/ rájövök, hogy nem tetszik, vagy simán csak elfelejtem tovább írni és egy idő után elszáll az ichlet. Megint előjött életem nagy problémája, miszerint nem tudok sokáig egy dolgot csinálni. Mindig jön valami újabb és nem érdekel már a régi, illetve nem tudom már tovább csinálni.
  Mindezek ellenére azt hiszem fel fogok rakni ide néhány rövid írkálmányt, hogy tudjátok, miről gondolkodok így. Persze ha rémisztően "egyediek" akkor bocsi előre is.

Nosszóval!
Azt hiszem elég sokszor inkább csak úgy magyarul fogok írni, mert sokkal ügyesebben forgatom a magyar szavakat, mint az English-t. Arról nem is beszélve, hogy mivel a gépemen magyar szoftverek uralkodnak, ha angolul írok az egész oldal egy merő piros aláhúzás.
Nem tervezem, hogy majd sokan olvassák a blogomat, ezért nem fog nagy lelki törést okozni, ha veszítek 1-2 olvasót, akik angolul kommunikálnak. A legkedvesebb ismerőseim úgyis beszélik a szebbik nyelvet.
  Azt hiszem nem árt bemutatkoznom egy kicsit. Az mégsem járja, hogy csak úgy elkezdek írkálni in medias ress és rázúdítom mindennapi apró-cseprő problémácskáimat a Kedves Drága Olvasóra.
   ELTE TTK biosz szakos BSc-s diák vagyok. Az infó tanár javaslatára kezdem meg életem második blogját. Ő úgy gondolja, hogy ez sokat lendít majd minden tanuló netezési szokásain. Ez a szándéka kapóra is jön, mert mint említettem már volt blogom / www.nokia112.blogter.hu/ , de mivel nem nagyon volt időm, egyszer csak abbamaradt az írkálás. Naplót is vezettem. Valamiért mindig megszűnik a lelkesedésem. Szeretem megőrízni a gondolataimat, de nem tudok hosszan egyetlen egy dolgot csinálni. Ezért jó, hogy ez most feladat.

Hi evryone!
I don't know how should I write a blog, cause I have never wrote normal blogs, only a simple journal. I think it is more then a simple journal. I'd like to write news, novells, and what I think.

Hello!